Devizahitelesek Helyzetét Rendező Külön Törvény: Itthon: Ez Még Nem A Megoldás - Haladékot Kaptak A Devizahitelesek | Hvg.Hu
- Meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot
- Figyelemfelhívás az árfolyamgát kiszélesítésével és a kilakoltatási moratórium meghosszabbításával kapcsolatban
Az Országgyűlés 2013. november 5-én elfogadta a devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényt, amely kiszélesíti azok körét, akik az árfolyamgátat igénybe vehetik. Az árfolyamrögzítési lehetőség lényege, hogy a programban résztvevő adós deviza alapú jelzáloghitelét (pénzügyi lízingjét) maximum 60 hónapon keresztül rögzített árfolyamon törlesztheti. A fix árfolyam mértéke svájci frank alapú hitel esetében 180 HUF/CHF, euró alapú hitelnél 250 HUF/CHF, japán jen alapú hitelnél 2, 5 HUF/JPY. A következő táblázat összefoglalja az árfolyamgátba történő belépés törvénymódosítás előtti, illetve utáni feltételeit. Feltételek Eddig… A törvénymódosítás után… Egyéb fizetéskönnyítő program ban való részvétel (pl. tőketörlesztési moratórium) Kizáró ok volt. Nem kizáró ok. Az ingatlanra vonatkozó devizakölcsönből eredő fizetési késedelem 90 napot nem haladhatta meg. Nem kizáró ok a 90 napon túli tartozás. A felvett kölcsön összege (a folyósításkori árfolyamon számítva) Maximum 20 millió Ft Nincs összegre vonatkozó korlátozás.
Meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot
§ (6) bek. ]. A kiürítési kötelezettség a kötelezettnek az ingatlanban önálló jogcímen lakó hozzátartozójára is kiterjed [1994. ]. 4.
- A magyar bírósági végrehajtás rendszere. A bírósági végrehajtási eljárás ... - dr. Pataki János István - Google Könyvek
- 2014. évi XVII. törvény a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok
- Meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot
Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 1. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht. ) 303. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "303. § (1) A végrehajtó a (2) és (3) bekezdés szerinti végrehajtási eljárás adósával, kötelezettjével szemben indított (vagy zálogjogosult bekapcsolódásával indult) végrehajtási eljárásban a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a 182/A. §-ban foglalt rendelkezések szerint, a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő végzés vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. § (10) bekezdése alapján előterjesztett kérelme kézhezvételét követő naptól az e § szerinti kilakoltatási moratórium lejártának a devizahitelesek helyzetét rendező külön törvényben meghatározott időpontját követő időszakra halasztja el. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására a) azokban a pénzkövetelés behajtására indult végrehajtási eljárásokban kerül sor, amelyekben az adós lakóingatlanát devizakölcsön szerződésből eredő tartozás és járulékai behajtása érdekében árveréssel, árverésen kívüli, árverés hatályával történő eladással értékesítették vagy került sor az átvételére, és b) azokban a meghatározott cselekmény végrehajtására indult végrehajtási eljárásokban kerül sor, amelyekben a lakóingatlan kiürítésének célja devizakölcsön szerződésből eredő kötelezettség teljesítésének kikényszerítése.
A törvény lényege, hogy határozatlan időre – "a devizahitelesek helyzetét rendező külön törvényben meghatározott időpontig" – elhalasztja a bedőlt devizahitelek ügyében indult végrehajtások során a lakások kiürítését, vagyis az adósok kilakoltatását. A törvény visszamenőleges hatályú, vagyis a folyamatban lévő végrehajtásoknál is alkalmazni kell. Kilakoltatás rendőri erővel © Stiller Ákos A kormánypártok régóta ígérik egy átfogó, a devizahitelek problémáját széles körben megoldó törvény megalkotását, a legújabb ígéretek szerint ez idén nyáron születhet meg. Hivatalosan eddig az Alkotmánybíróság véleményére, illetve a Kúria döntésérre vártak. A legfőbb bírói fórum még tavaly decemberben hozott úgynevezett jogegységi döntést a devizahitel-szerződésekről, amelyben kimondta, hogy ezek önmagukban nem ütköznek jogszabályba, és a jó erkölcsbe sem. Ugyanakkor a Kúria egy kérdést függőben hagyott. A jogegységi tanács elhalasztotta a döntést egy, az Európai Unió Bírósága előtt levő eljárás lezárásáig.
§ (10) bek. ]. Ha a végrehajtható okiratból nem állapítható meg, hogy a fenti feltételek fennállnak-e, a végrehajtó ennek megállapítása érdekében beterjeszti az iratokat a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely - a szükséges iratok beszerzését követően - végzéssel határoz arról, hogy a kiürítés lefolytatható-e. A bíróság tehát egy írásbeli ígéret alapján dönthet arról, hogy a lakásban tartózkodókat kilakoltatják-e vagy sem. Arra vonatkozóan nem találunk jogszabály előírást, hogy mi történik akkor, ha a lakás felújítására vagy a pályáztatásra végül mégsem kerül sor [1994. § (10) bek., (5) bek. ].
Figyelemfelhívás az árfolyamgát kiszélesítésével és a kilakoltatási moratórium meghosszabbításával kapcsolatban
Amennyiben a megjelölt határnapig az adós az ingatlant nem hagyja el, a végrehajtó a helyszínen szólítja fel arra, hogy ingóságai hátrahagyása nélkül hagyja el az ingatlant. Ellenállás esetén a végrehajtó rendőr és lakatos közreműködésével, fizikai kényszer alkalmazásával jogosult végrehajtani a lakás kiürítést. A kilakoltatási moratórium lejártát megelőzően több ellenzéki politikus – és mellettük több adósvédő civil szervezet – állt ki a devizahitelesek érdekeinek védelmében azzal, hogy törvénymódosítás keretében tett javaslatot az Országgyűlés előtt a moratórium időtartamának meghosszabbítása tárgyában. A közösen benyújtott törvénymódosítási javaslat értelmében indokoltnak látták, hogy egyetlen ember sem kerülhessen utcára olyan tárgyú tisztességtelen szerződés miatt, amelyekben már az Európai Bíróság is marasztaló döntést hozott. Az ellenzéki képviselők javaslata nem vezetett eredményre.
Időközben az Alkotmánybíróság is értelmezte az alaptörvényt, és kimondta: a devizahitel önmagában nem alkotmányellenes, de bizonyos, szigorú feltételek mellett az államnak joga van beavatkozni a korábban megkötött magánjogi szerződésekbe. Fészekrakó-klauzula A törvénymódosítást első valódi munkanapján, a házszabálytól eltérve, egyetlen nap alatt tárgyalta meg és fogadta el az Országgyűlés. A házszabálytól eltéréshez négyötödös többség, vagyis az ellenzék támogatása is kellett. Ezt a kormánypártok megkapták, csak a független Fodor Gábor szavazott nemmel, a szintén független (DK-s) Molnár Csaba, Oláh Lajos és Vadai Ágnes pedig tartózkodott. A házszabálytól eltérés miatt a képviselőknek csak egy órájuk volt módosító indítványokat beadni, mégis többen megtették. A fideszes Csöbör Katalin javaslata egy egészen speciális kivételt illeszt a törvénybe: nem lesz érvényes a moratórium, ha a lakást az állam, egy önkormányzat, vagy ezek tulajdonában álló cég veszi meg, és kötelezettsége vállal a felújításra, illetve arra, hogy pályázat útján bérbe adja valakinek, aki a településen vállal munkát.
A képviselő szerint ennek "alkotmányosan igazolható indoka", hogy a települések alapvető érdeke az, hogy "munkát végző, а közterhekhez hozzájáruló családokkal bővüljenek а közösségek. " Magyarra lefordítva: ha az önkormányzat – például a miskolci – meg akar szabadulni egy devizahites családtól, bizonyos feltételek megveszi a lakásukat, és ki is lakoltathatja őket. Az MSZP-s Harangozó Tamás Attila és Lukács Zoltán azzal szerették volna kiegészíteni a törvényt, hogy a végleges rendezést ígérő törvényt az Országgyűlésnek idén szeptember 30-ig meg kell alkotnia. A Jobbik képviselői, Sneider Tamás és Z. Kárpát Dániel a forinthitelesekre is kiterjesztették volna a moratóriumot. Az LMP-s Schiffer András pedig azt javasolja, hogy ne csak a kilakoltatást függesszék fel, hanem egyáltalán ne lehessen végrehajtási záradékkal ellátni a devizahitel-szerződéseket. Az ellenzéki módosító indítványokat a törvényalkotási bizottság nem támogatta. / HVG /
§ Módtv. -vel megállapított (1) bekezdésében meghatározott időszakra. (3) Azon ügyekben, amelyekben nincs helye a 303. -vel megállapított rendelkezései alapján a lakóingatlan kiürítése ismételt elhalasztásának, a végrehajtó a 182/A. § (4) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követő 15 nap elteltével alkalmazza. " 3. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Vissza az oldal tetejére
2. § A Vht. 304. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "304. § (1) A 303. §-nak a bírósági végrehajtásról szóló 1994. törvény módosításáról szóló 2014. évi XVII. törvénnyel (a továbbiakban e §-ban: Módtv. ) megállapított rendelkezéseit azokban a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor. (2) Ha a végrehajtó a Módtv. hatálybalépésének napjáig a) már kézhez vette a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő végzést vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. § (10) bekezdése alapján előterjesztett kérelmét, illetve b) már elhalasztotta a lakóingatlan kiürítését a devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 303. § alapján, a lakóingatlan kiürítését - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Módtv. hatálybalépését követő naptól kezdődően halasztja el a 303.